Őszinte leszek hozzátok. Sosem hittem volna, hogy egyszer lesz utam Moszkvába. Mindig is az volt bennem, hogy folyton hideg van ott és számomra nagy unalom lenne az egész. Természetesen ezen gondolatokat nagyon hamar megbántam amikor megérkeztünk az orosz fővárosba. Én a zene szerelmese vagyok. Ha m
Februárban, az Experience Balkan csapatával sokadik alkalommal huppantunk vissza Délvidékre. Tudni kell rólunk, fanatikus Balkán imádók vagyunk, akik hedonista vágyaikat kiélve ugranak fejest a régió forgatagába. Ahhoz, hogy megismerd és magával ragadjon a balkáni életérzés ölelése, elengedhetetlen
Immár hagyománnyá váló Jasná sítúra idén sem maradt el. Kádek Péter
Úgy gondolom, az már tényleg menő dolog, mikor a munkahelyedről nem hazamész a négyfal közé megpihenni, hanem helyette a reptérre, és húzod a csíkot valamerre, mert neked ez igazából a pihenés. Tudom, stílus kérdése az egész, ki és milyen módon éli le szürke hétköznapjait, de ha van mód, repüljetek
Az ötlet még, hogy ideje lenne már egy luzitán kirepülésre, még Budapesten jött tavaly decemberben, a szinte már hagyománnyá vált évzáró utunkon. Miért pont Portugália – Lisszabon és környéke? Maradjunk annyiban, hogy ezen út megszervezése nem volt egy könnyű menet. Martin az útitársam ugyanis
12 évvel ezelőtt egy ártatlan, kiváncsiskodó kérdés és aztán egy véletlen szerencse folytán olyan helyre utaztunk a családdal, amit elképzelni sem tudtam volna. Akkoriban kezdett egyre jobban a köztudatba kerülni egy város, valahol az arab sivatag homokdűnéi között. Egy város, ahol a képzeletnek szi
Már-már szinte hagyománnyá vált, hogy a nyarat egy kis túrázással is megfűszerezzük. Idén a Magas-Tátrára esett a választás, Csorba-tói (Štrbské Pleso) főhadiszállással. Első nap kora délutáni megérkezés és egy gyors tápolás után bele is vetettük magunkat a túrázásba. Bemelegítésként egy 7,5 km-es t
Menjünk vissza egy kicsit az időben, június elejére. Amióta Budapesten dolgozom, elég sok kedves emberrel kötöttem barátságot. Az egyikük pár hónapja kiköltözött Málta szigetére. Azóta gondolatban naponta meglátogattam, mégis csak június elején vettem a bátorságot, hogy repjegyet nézzek. Szinte a hé
Eléggé izmosra sikeredett az idei év júniusa. Keményen meghágtuk a Balkán egy újabb részét. Nem először és szerencsére nem utoljára. Letoltunk egy masszív koszovói kultúrmissziót, ahol többek között láthattam a goráni világvégét, tiszai vizeken pedig bejártuk a fenséges Délvidék egy újabb szeletét.
Egy napsütötte májusi szerda délután van és a bécsi repülőtér 2-es terminálján várakozom a beszállásra. Az uticél ezúttal egy nyugat-európai gyöngyszem, Lisszabon. Dióhéjban némi tudnivaló: „Lisszabon Portugália fővárosa és egyben legnagyobb városa, 547 000 lakossal. Európa kontinentális részének le
„Bárhová is utazik az ember, bármilyen tájat is fedez fel, ha ezt a barátaival együtt teszi, bárhol otthon érezheti magát.”
„Az utazás irányt mutat nekünk abban, hogy felkeltsük azt a vágyat magunkban, hogy felfedezzünk valami maradandót.”
