Utunk Kolozsvárt elhagyva Székelyföld belsejébe vezetett. Csíkszereda volt a célpont, mivel egyik kedves ismerősünknek nagymamája a városban élt és a rég nem használt panzióját hajlandó volt nekünk hadra kész állapotba hozni. Eléggé lestrapált állapotban érkeztünk, zökkenőkkel teli út volt, mivel Marosvásárhely előtt, ha nincs velünk egy autószerelő barátunk, akkor valahol a szakadékban landolunk. A kerék csavarjai kilazultak, ezt a problémát szerencsére érzékelte, így a kocsit nagy nehezen, de még letudtuk állítani. Minden jó, ha vége jó, másnap már Csíkszereda belsejében sétálhattam.

Hangulatos város, könnyen felveszi ott az ember a város ritmusát. Az éjszakai élet is menő a városban. Mi az Ólommadárban, a helyi kultúrkocsmában élveztük a jazz zene ritmusát és fogyasztottuk kellő mennyiségben a híres Csiki sört.

Időnk engedte, hogy Csíksomlyóra is elbarangoljunk. Autónkat a csíksomlyói kegytemplom és rendház előtt parkoltattuk le, majd megcsodálhattuk a templom belsejét. Pünkösd idején él igazán a környék, hiszen ekkor több ezer magyar ember zarándokol el erre a helyre. A csíksomlyói búcsú a székelyek 1567-ben kezdődött, katolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A kegytemplomtól egy kellemes sétányira van a Szent-Antal templom, onnan pedig a Hármashalom oltár, amely előtt csúcsosodik ki az esemény. A búcsú pontos helyszíne a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó közötti nyereg. Szívmelengető látvány tárul elénk, a táj és a természet harmóniája, mely az embert pozitív energiákkal tölti fel. Legyél vallásos, vagy sem, Csíksomlyót minden magyarnak életében legalább egyszer látni kell.

Erdélyi kalandjaink ezzel még nem fejeződtek be, hiszen várt ránk Brassó és Törcsvár vára.

Borka Zoltán

Címkék: csiki, csíksomlyó, csíkszereda, erdély, székelyföld, wass