Jópár év szökött el előlünk, mikor még utoljára láthattuk Erdélyt. Egyszer egy gondolat villant be, majd körvonalazódni kezdett egy terv arról, mi lenne, ha ismét bekopognánk a belevaló székelyekhez. Kedvenc fapadosunknál már Marosvásárhelyre is el lehet jutni, röpke egy órás repülési menetidővel. R
Durván huszonnégy órás utunk után azt vettem észre magamon, hogy a tbiliszi-i reptéren állok és bambán várom a poggyászomat. Marcell sem nézett ki jobban, ő már gondolatokban az ágyára gondolt. Szerencsére volt transzfer is intézve nekünk, vártak is minket: a taxis fószer és a fehérorosz srác, aki s
Reggel nyolc óra. A kerítés lebontva, a törmelékek eltakarítva. Kedvenc albán munkásaink már az új falat húzzák fel a régi helyére. A “helyi maffia” bőszen mutogat és irányítsa az embereket. Mivel vasárnap volt, ezért valamivel kisebb volt a nyüzsgés az utcánkban. Az iskolások – a szállásunk e
Kulturológus berkekben van olyan kifejezés, hogy “kultúrális sokk”. Na öcsém, Szkopjében ezt telibe kapod. Az építészetéről és annak identitásáról meg nem is beszélek. Nyilván több dolog közbejátszott, hogy a város most úgy néz ki, ahogy napjainkban kinéz. A ma félmilliós fővárost 1963-ban szinte te
Tele a hócipőd a nagyvárosi zaj forgatagából? A munkahelyeden gyilkolni tudnád a sok idiótát? Vagy csak lelked egyszerűen nyugalmat és a természet zöld ölelését kívánja? Megnyugtatlak, de nem kell messzire menned, hogy azt a bizonyos nyugalmat megtaláld, vagy csak egyszerűen feltöltsd szervezeted po
2015 májusa. Az ég kék, a fű zöld, mi pedig az ujjainkat a térképre mutatva Erdélyre szegeztük. Nyilván az erdélyi kalandunknak ez esetben volt üzleti színezete is, de adtunk a kultúrának rendesen most is. Hogy mit kell tudni Erdélyről? Arra most ott lesz a Google barátunk, ő megismerteti velünk „Tü
„Bárhová is utazik az ember, bármilyen tájat is fedez fel, ha ezt a barátaival együtt teszi, bárhol otthon érezheti magát.”
„Az utazás irányt mutat nekünk abban, hogy felkeltsük azt a vágyat magunkban, hogy felfedezzünk valami maradandót.”
