Kassát dél környékén hagytuk magunk után. Innen egyenes út vezetett hazáig, de mivel időnk engedte így beterveztünk pár várat hazafelé.

Krasznahorka várát nem kell senkinek sem bemutatni. Igazi szimbólum a felvidéki magyarság körében. Pár éve rendesen megtépázta egy tűzvész. Azóta is restaurálják. Nem lehet látogatni, de mi azért felsétáltunk hozzá, ahonnan csodás tájkép tárult elénk. Senki nem volt ott, csak az idillbe egy toy-toy wc rondított bele, amit a vár mellé tettek. Laza fél óra után száguldottunk tovább Somoskő felé.

Sok szépet hallottunk róla, egy kis kitérőt kellett csak megtenni érte. Előtte csillapítottuk étvágyunkat egy nagyon jó útszéli étteremben. A bácsi ízes palóc tájszólással beszélt és a kaja is nagyon finom volt, valamint meglepően olcsó is, 5 eurót fizettünk fejenként, ami egy jó kis húsleves illetve egy finom kis szegedi káposztáért nem is sok. Miután megérkeztünk a Somoskői vár alá, akkor tudatosult bennünk, hogy egy kemény 25 perces emelkedő vár még ránk. Ha már ott voltunk nem adtuk fel. A rögtönzött turisztika meghozta gyümölcsét. Elképesztően gyönyörű tájkép tárult elénk. A nap szépen sütött, az idő tökéletes volt. Ide érdemes lesz a jövőben visszatérni.

Visszafelé Fülek vára nem volt messze, bár a nyitvatartási időről már lecsúsztunk. Ettől függetlenül a vár alatt leparkoltunk és volt lehetőségünk pár képet csinálni. A mi szerencsénk az volt mind a három vár esetében, hogy nem volt ott senki, a parkoló üresen állt, emberek sehol, így aztán a magunk urai voltunk. Kivétel Fülek vára volt, ahol a helyi kisebbségiek nyomatták a dáridót, de amúgy is azt vettük észre, hogy a déli régiókban eléggé magas arányban képviseltetik magukat a roma közösségek.

Fülek után nem maradt más hátra, hogy a tartalmas, kalandokkal teli hat nap után hazatérjünk.

Írta és szerkesztette: Borka Zoltán és Kádek Péter
K.P., B.Z., Rybár Patrik

Címkék: felvidék, fülek, klk trip, krasznahorka, palóc, somoskő, Szlovákia, vár